Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organiation – WHO) 1997-ben április 11-ét nyílvánította ki a Parkinson-kórban szenvedők világnapjává.
Röviden a betegségről:
Névadója James Parkinson angol orvos és természettudós aki április 11-én született 1755-ben és elsőként írta le a betegség klinikai tüneteggyüttesét 1817-ben.
Európai népességre nézve napjainkban 100 000 főre vonatkoztatva 150-200 beteggel, illetve 15-20 ÚJ beteggel számolhatunk. Előfordulásának gyakorisága életkorral nő.
A kór idegrendszeri megbetegedés, mely az idegsejtek folyamatos pusztulásával jár és elsősorban mozgászavart okoz.
Az egészségtudomány jelenlegi állása szerint, a betegség teljes gyógyítása még nem lehetséges, de megfelelő terápiával nagyon jól kezelhető, sőt bizonyos esetekben még a tünetmentesség elérése sem kizárt. A kezelés hatásossága attól is függ, hogy az első tünetek megjelenésétől, a diagnózis felállításáig mennyi idő telik el.
Mi az oka a betegség kialakulásának?
A betegség kialakulásának pontos oka a mai napig sem ismert. Mai kutatások szerint az életkor előrehaladtával, illetve genetikai hajlamosító tényezők valamint komplex környezeti hatások/ártalmak eggyüttes hatása idézheti elő a sejtpuszulást.
Hogyan lehet a betegséget megállapítani?
A betegséget neurológus szakorvos diagnosztizálja, a klinikai tünetek alapján.
Melyek a betegség tünetei?
A tünetek a kórkép előrehaladtával fokozatosan alakulnak ki. Kezdetben a tünetek egészen enyhék lehetnek. Kezdetben a tünetek csak a test egyik oldalán jelentkeznek, később kiterjedhetnek a másikra is.
Három fő motoros tünet:
– mozgás meglassulása és elszegényesedése
– izommerevség
– nyugalomban jelentkező remegés
Milyen életmódbeli változások hasznosak Parkinson-kórban?
– Rendszeres aktív fizikai aktivitás
– A mindennapi tevékenységek minnél további fenntartása
– Nehézségekhez való alkalmazkodás (pl. fűző nélküli lábbeli viselése, gumis derekú ruha viselése
– Megfelelő étkezés (többszöri, kisebb mennyisgű étkezés, fehérjék esti fogyasztása,stb.)
